Four Finger and the world

A szakácskönyvek többsége így kezdődik... végy egy kecskét....:-)) valakiezt túlértékeli....

Ez a blog bejegyzés már régen megszületett de sajnos időhiányában nem került a tisztelt nagyérdemű elé. Hogy most miért is rakom fel ide, és miért pont karácsonykor. Ennek is megvan az oka de erről még később.... Szóval valahol otthagytam abba hogy amikor az ember padlón van vegyen fel onnan valamit. Azóta sok minden változott az életben hiszen a világ folyamatosan változik.. Ezt több kevesebb sikerrel és odafigyeléssel megértéssel az ember tudja kezelni és le reagálni.. De vannak az ember életében nehéz pillanatok, és nehéz döntések. Az idő mindent megold mondják a bölcsek de sajnos ez nem mindig igaz, illetve igen megoldja de közben értékes emberek, történetek, helyzetek mellett megyünk el, és várjuk a csoda megtörténését. Vannak akik könyvektől remélik a segítséget, vannak akik csoportokba járnak hiszen úgy könnyebb. De az én véleményem hogy mindenki csak saját maga tudja megoldani a dolgait, ne várjunk segítséget mástól mert nem vezet sehova. Na térjünk rá a mai nap fontosságára az életünkbe. Ilyenkor mindenki hihetetlen elánnal veti bele magát az ajándék vásárlásba, és a főzésbe, ünneplésbe. Ez rengeteg konfliktust és vitát szül néha a családban de ez estére a vacsora idejére elmúlik... Vannak helyzetek amikor az ember jobban szeret egyedül lenni, valahogy nem érzi magát odavalónak és nem akar rontani ezen a gyönyörű hangulaton. Jómagam valahogy így érzek mostanában amikor az ünnepek közelednek. Jobb itthon egyedül egy pohár vörösborral mint másutt ahol nem biztos hogy csak a szeretet lengi be ezt az estét. Nagyon érdeklődve figyelem az emberek reakcióját erre a dologra és azon gondolkodom közben hogy vajon miért csak egy nap szól az évben erről? Miért nem minden nap karácsony, miért kell egy ünnep ahhoz hogy ajándékkal lepjük meg a másikat, és miért érezzük úgy hogy ezen a napon kell  mindent megfőznünk és megennünk. Ilyenkor eszünkbe jutnak azok is akik már nem lehetnek velünk az ünnepeken, és akiket vártak haza de hiába. Na de ez az én véleményem.. kezdjük ahol abba hagytuk :-))

Tehát szakácskönyv afrikai módra Végy egy kecskét föleg ha az egyik legnagyobb ünnepük van a Féte du mouton (birka ünnep, ilyenkor több millió állatot végeznek ki és egy karácsonyi bevásárlási lázhoz lehet a legjobban hasonlítani).. és van aki ezt túlértékeli kicsit :-)

Vagy a másik amikor a pofátlan légy beszól nekünk és fittyet hány az őt elhárító eszközöknek...

 Vagy amikor a reklám pont addig ér mint az épület.. bár így is kimondhatatlan marad :-)

 Persze van amikor az odavezető út sem túl egyszerű...

 Persze ha nem találjuk a helyes utat hívhatunk egy taxit aki segít, persze ha felismerjük..

Ha nincs jobb ötletünk vegyünk egy benzinkutat és lendítsük fel a forgalmat..

Az oda vezető úton figyeljünk hogy ne álljunk le az út mellé mert így járhatunk...

De van aki el sem jut a padkáig hiszen előbb akad némi gondja,...

De ha nem szeretjük a nagyvasakat, de a Chelsea-t igen akkor mutassuk meg a világnak...

De közben figyeljünk a helyi fenevadakra is.. 

Vagy merjünk nagyok lenni...vagy kicsik :-).....

Szóval röviden most ennyi lenne innen a szobából Karácsony estére készülve. Kívánok mindenkinek nagyon boldog ünnepeket és még több boldogságot a jövőévre. De ne felejtsétek el hogy bizonyos értelemben minden nap karácsony.....